Díjmeghatározás

 
 

 

Elvárt nyereség meghatározása

A 2005. évi XVIII. a távhőszolgáltatásról szóló törvény 18/C.§- a és az 50/2011. (IX. 30.) a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló NFM rendelet 5. § (2) c) pontja szerint.




 

Elszámolási szabályok,

fizetés a fűtés és melegvíz-fogyasztás arányában


 

A távhőszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok


1. Távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény
 
2. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm. Rendelet
    • 1. és 2. melléklete „A hőtermelő létesítmények létesítési és a vezetékjog engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok” és az „Előmunkálati jogi engedély dokumentációja”
    • 3. melléklete a „Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat”
    • 4. mellékelte a „Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk”
 
3. Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 54/2007 (XII.20.) KR. sz. rendelete a távhőszolgáltatásról és az aktuális hatósági díjakról
 
4. Ártörvény
 
5. A Polgári Törvénykönyv
 
6. A Távhőszolgáltató Üzletszabályzata
 
7. A távhőszolgálatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény

8. 50/2011. (IX.30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról

9. 51/2011. (IX.30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatási támogatásról
  
 
 
 

Minden lehetőséget támogatunk, megragadunk, melyek a díjak mérséklésére, a versenyképes árak kialakítására irányulnak


A távhőszolgáltatás díjai hatósági árak, az árhatósági jogkört az érvényes jogszabályok alapján a miniszter gyakorolja. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvény alapján az ármegállapítással összefüggő ellenőrzési, véleményezési feladatokat a Magyar Energia Hivatal látja el.  

 

SZOLGÁLTATÁSI DÍJAKRÓL

A lakossági távhőszolgáltatás hatósági áras, az árképzése kéttarifás. Az ár alapdíjból és hődíjból áll, amely a nyugat- és észak-európai országokban meghonosodott árrendszerrel konform.

 

1. Alapdíj

Az országban Kecskeméten fizetik az egyik legalacsonyabb alapdíjat. Egy kétszobás lakásban ma is háromezer forint körüli a havonta fizetendő összeg, éppen annyi, mint amennyi tíz évvel ezelőtt volt.  

 

2. Hődíj

A hődíj a tüzelőanyag, esetünkben a földgáz költségeire nyújt fedezetet. A „Távhő Törvény” a mérés alapján történő elszámolást lakóközösségi körben, társasházanként írja elő kötelezettségként. Fűtési idényben a lakók az előző fűtési idényben ténylegesen felhasznált hő arányában havonta (6 hónapon keresztül) „előleget” fizetnek a részszámlák alapján. A fűtési hődíj elszámolására minden évben egyszer, a fűtési idény végén kerül sor. A hőmenynyiségmérők leolvasása, az adatok feldolgozása, a hődíjkülönbözetek számlázása a közös képviselőkkel egyeztetve történik.

  

„Az arányérzék legalább olyan fontos a sikerhez, mint a munka.”

(David Seabury)


A fűtés hődíjköltségének felosztása kétféle módon történik a lakóépületekben:
Légköbméter arányosan: Ha nincs a hő költségének szétosztására alkalmas eszköz, akkor a társasház hőfogadójában, hőközpontjában megmért, a fűtési idényben összesen elfogyasztott hőt a lakások nagysága arányában osztjuk szét.

Fogyasztással arányosan: A társasház által elfogyasztott összes hőmennyiséget – a radiátorokra felszerelt költségosztók adatai alapján – a társasház-közösség határozata, és a költségosztást végző céggel kötött szerződése szerint számlázzuk le.

Az egyedi hőmennyiségmérővel ellátott közületi fogyasztók részére a havi leolvasás adatai alapján számlázzuk ki a hődíjat.

A csoportosan mért közületi felhasználók részére a számlázás és az elszámolás a lakossági felhasználóknál szabályozott módon történik.


Használati melegvíz

A használati melegvíz hődíjköltségének kiszámítása: a lakásban lévő melegvíz mérő által mutatott melegvíz-fogyasztás (m3), a fajlagos hőszükséglet (GJ/m3) és a hőenergia-díj szorzata (Ft/GJ). (1 m3 hideg víz felmelegítéséhez kiszámlázott hő mennyisége jelenleg 0,28 GJ/m3)

A használati melegvíz kiszámlázott mennyiségét – a lakossági és közületi felhasználók részére egyaránt – a megállapodás alapján állapítjuk meg. A fogyasztással arányos elszámolásra általában évente egyszer kerül sor. A használati melegvíz előállításához felhasznált vízmennyiségért hálózati hidegvíz- és csatornadíj fizetendő, amit a számlán külön soron tüntetünk fel, ugyanazon az áron, amelyen megvásároljuk a BÁCSVÍZ Zrt.-től.

Szolgáltatásunk díjaira - a mindenkor hatályos Általános Forgalmi Adóról szóló törvény szerinti ÁFA-t számítjuk fel.

A kecskeméti alapdíj – országos összehasonlításban – a legalacsonyabbak egyikének mondható, a hődíjakat figyelembe véve a középmezőnybe tartozik. Alapdíjemelésre 1999-2010 között csupán egyszer került sor. A hatósági árak megálapítására is ezen a szinten került sor! 

Pályázat óvodáknak

2017. 03. 21.

 

Apró lépés az óvodásnak, nagy lépés a világnak!

 

 

teljes hír »

Lépj Zöldet - JÁTÉK !

2017. 03. 15.

 

Távhőszolgáltatás napja

2017. április 12.

teljes hír »

Közös Képviselői Hírek

2016. 10. 11.

Közös Képviselői Fórum
2016. szeptember 29.

teljes hír »

termostar

2016. 06. 16.

A megújuló hőforrás

teljes hír »